Hozzászólások  

#13 Csikós István 2017-09-28 06:00
Spirituális gondolatok. 52/5

- Mostani elhibázott életének pedig vállalja elkerülhetetlen végét. Eszméletlen bolyongása után megül valahol egy kis kolostorban, és szép nyugodtan megvárja szabadulását.
Majd eljő az a perc végtére,
Melyben elér ő is a kínok végére,
És az esti szellők lágymeleg szárnyain Általrepül lelke a tenger partjain
- szólt vigasztalóan az öreghez Lin-csi apát, s kitárta előtte kolostora kapuját. Őszintén sajnálta, hogy nem tehet érte többet.
Idézet
#12 Csikós István 2017-09-25 17:46
Spirituális gondolatok. 52/4

Figyelj rám, derék vándor - fordult hozzá barátian. - Aki ma bezörgetett ide a kolostorba, valóban nem az, aki egyszer testet öltött benned a városban. De már nem is az, aki egy életen át hevítette, merítette, formázta a viaszgyertyát. Aki ma itt áll, egy harmadik ember, és ebben az életében nincs már ideje találkoznia az előbbi kettővel. Annál több lehetősége lesz azonban a következőben, amelyben majd bölcsen elkerüli a milliárd találkozást a viaszgyertyákkal.
Idézet
#11 Csikós István 2017-09-22 06:00
Spirituális gondolatok. 52/3

- Figyelj rám, derék vándor - fordult hozzá barátian. - Aki ma bezörgetett ide a kolostorba, valóban nem az, aki egyszer testet öltött benned a városban. De már nem is az, aki egy életen át hevítette, merítette, formázta a viaszgyertyát. Aki ma itt áll, egy harmadik ember, és ebben az életében nincs már ideje találkoznia az előbbi kettővel.
Idézet
#10 Csikós István 2017-09-20 16:49
Spirituális gondolatok. 52/2

- Ezt te mondd meg nekem, Lin-csi apát! Én egész eddigi életemet gyertyaöntéssel töltöttem, semmit és senkit nem ismerek a világon, legkevésbé magamat. Minden figyelmemet a gyertyákra fordítottam. Hevítettem, merítettem, formáztam. Hevítettem, merítettem, formáztam. Milliárdszor és milliárdszor. Eközben teljesen megfeledkeztem magamról. Elfelejtettem, honnan jöttem, hová indultam, mit akarok. Nem tudom, hol vagyok, ki vagyok. Most nézelődöm az emberek közt, eljöttem a kolostorodba. Szeretnék részt venni reggeli beszélgetéseiden - vallott magáról az öreg. Vallomása őszintén tetszett Lin-csinek.
Idézet
#9 Csikós István 2017-09-18 16:05
Spirituális gondolatok. 52/1

Lin-csi apát kolostorának kapuján egy nap öreg vándor zörgetett.
- Lin-csi Mester! Szeretnék tanítványodul szegődni, részt venni reggeli beszélgetéseiden - szólt szerényen a kapuban álló apáthoz.
- Honnan jöttél, jó öreg? - kérdezte Lin-csi, kissé meglepődve az öreg szándékán.
- A városban éltem. Egy esztendeje vándorúton vagyok.
- Na és mi célból vándorolsz, barátom?
- Nézelődöm az emberek közt.
- Ki vagy te, hogy csak úgy nézelődsz köztünk?!
Idézet
#8 Csikós István 2017-09-16 07:00
Spirituális gondolatok. 51/2

- Sok munkával sok pénzt keresni a bolond is tud, apát! Nem kell ahhoz tudomány! Ráadásul a sok pénz nem gondtalanságot jelent, hanem sok gondot inkább. Ne sok pénzed legyen, hanem elég. Ne sok időd legyen, hanem elég. Ne sokat dolgozz, hanem eleget, ne sokat elmélkedj, hanem eleget. De te ezt fel se éred ésszel, jó apát! - kiabálta Lin-csi dühösen, majd még csendesen hozzátette. - Sajnállak téged, de még inkább a szerzeteseidet. Ha arra biztatod őket, hogy szakítsák ketté életüket, először szegény rabszolgák legyenek, majd bölcselkedő gazdagok, lehetetlent kívánsz tőlük. A semmi be nem lehet faszeget verni, apát! Őrültség a terved. Állítsd le a munkát!
- De Lin-csi sohasem tudta meg, elvetették-e az esztelen tervet a szomszéd kolostorban, abbahagyták-e az értelmetlen gürcölést. Haragjában feléjük se nézett többé. Effélékről az emberek úgyis csak maguk dönthetnek.
Idézet
#7 Csikós István 2017-09-14 19:13
Spirituális gondolatok. 51/1

Lin-csi mester egy nap meglátogatta a szomszédságában álló kolostort. Az apát büszkén mutatta neki, mennyi bambuszfáklyát gyártanak a szerzetesei.
- Szorgalmas, dolgos szerzeteseim vannak, Lin-csi, láthatod! Már nem is a kolostor fenntartására dolgozunk, hatalmas vagyont gyűjtöttünk. Vang nagyúr is megirigyelhetné. Igaz, éjjel-nappal gürcölünk.
- Na és miért gürcöltök ennyire, jó apát? - kérdezte tőle Lin-csi.
- Elárulom neked, barátom - kezdte az apát. - Azért kell ennyi bambuszfáklyát gyártanunk, mert jó pénzért veszik a városban. A pénz pedig azért kell, hogy meggazdagodjunk, és ne kelljen többé dolgoznunk. Alig néhány év, és nem gyötörjük magunkat munkával, csak magunkra figyelünk, teát iszunk naphosszat, s a Tanításról beszélgetünk. Elmélkedünk, és hallgatjuk a kert madarainak énekét - dicsekedett tervével az apát, s máris a gondtalan jövőbe álmodta magát. De Lin-csi haragja felébresztette.
Idézet
#6 Csikós István 2017-08-09 08:35
Egy levél:
"Köszönjük, hogy már a héten elküldte a rajzot, így van lehetőség a keretezésre. Gyönyörű lett. Még egyszer nagyon köszönjük..."
Idézet
#5 Csikós István 2017-08-08 06:03
Ahogy persze van is mint tudjuk... Mai civilzációnk kissé lebecsüli őket - hogy ne legyen lelkiismeret furdalásunk, amiatt, hogy megesszük őket...
De tényleg az állatok rajzolásánál is ugyanolyan fontos számomra a minőség, mint az embernél. Értelemszerűen.
Idézet
#4 Pethes Ildikó 2017-08-07 16:01
Nagyon mennek az állat razok is, nemcsak az emberek. Szinte nekik is van lelkük...
Idézet

Szóljon hozzá!