Hozzászólások  

#47 Zalai Móni 2020-10-20 19:37
:-) :lol:
#46 Zalai Móni 2020-10-19 19:10
Tényleg durva.
#45 Zalai Móni 2020-10-19 19:10
A naturalizmus, tiszta Zola...
#44 Szegvári Ildikó 2020-10-19 19:09
István, egyszemélyes facebook vagy :lol:
#43 Szegvári Ildikó 2020-10-19 19:09
Én is itt vagyok ám, ahogy szoktam. :-) Ez elég sokkolóan hangzik. Mármint ennyi egyszerre. Romantika. Naturalimus a köbön, spiritualitás... Jujj.
#42 Molnár Zsófi 2020-10-18 20:36
Oups! :-)
#41 Csikós István 2020-10-18 20:35
És van egy belső felemelkedés..., aztán egyneműekké, androgünökké válunk. A kétneműség ismét egyneművé válik. Bonyolult. Gondlom sejtitek...
#40 Csikós István 2020-10-18 20:30
Röviden. Van egy karmikus része, pl. Mi a párommal, már voltunk együtt..., az előző életünkben. 10 gyerek (3 torokgyíkban elhunyt), válás, szifilisz...
Most akkor jöttünk össze újból, amikor az előzőben elváltunk. Dolgunk volt egymással.
#39 Csikós István 2020-10-17 19:46
Reméltem, hogy senki se kérdez rá. :-) Én is rá tudok hangolódni, szívesen felidézem az érzéseimet, amikor "bekattantam" :-)
#38 Zalai Móni 2020-10-17 19:44
Milyen az a spirituális oldala, István?
#37 Zalai Móni 2020-10-17 19:44
Ne már olyan jó kis történet volt. Lehangoljátok az embert. :sad:
#36 Czuczay Péter 2020-10-16 20:32
Egy kicsit el elmélkedtem, mennyire kellemes a szerelem. Minél mélyebbre ások, annál több problémát fedezek fel benne. :-)
#35 Csikós István 2020-10-16 20:30
Igazad van. De amíg intenzíven tart kellemes.
Persze a spirituális oldala egészen másként fest, de az már egy más történet. Nem mondhatnám, hogy a romantika megfelelő szó lenne rá :-)
#34 Molnár Zsófi 2020-10-15 20:50
Hiába a szerelem, az szerelem. Jó buli. Kár, hogy egyszer elmúlik. :sad:
#33 Molnár Zsófi 2020-10-15 20:49
Teljesen egyetértek István. Rohadtul értelmetlen lenne.
És Mónival is, hogy nagyon romantikus a történeted. :-)
#32 Csikós István 2020-10-14 19:50
Az egyszer élünk és csupán véletlennek köszönhető, értelmetlenné teszi a létezést.
#31 Csikós István 2020-10-14 19:49
Ha ilyesmiken elgondolkodunk egy kicsit, mindjárt repedezik az anyagelvű világnézet... Nem de?
#30 Zalai Móni 2020-10-13 06:19
Folytatva, mi van azokkal akik lemaradtak a megszületésről? Kb annyian lehetnek, mint az élők...
#29 Czuczay Péter 2020-10-13 06:17
:lol: Durva. Érdemes elgondolkodni a véletleneken. Ha az fénykép nem esik le, akkor nem születsz meg? Értem ez alatt, hogy mindenki megszületéséhez rengeteg véletlenre van szükség és akkor ha nem úgy alakul nincs létezés sokak számára?
#28 Csikós István 2020-10-11 20:51
Bár lehet, hogy ezt majdnem mindenki elmondhatja.
Egyet hadd meséljek el. Apróság.
Nagyanyám - hát nem kedveltem nagyon a szentfazekat - elment Belgiumba, hogy apáca legyen. négy évet kint is volt, Aztán itthon egy alkalommal a húga egy szatócs boltban leejtette a nagyanyám fényképét, a mögötte álló férfi felvette és megnézte. Azt mondta de csinos ez a hölgy, szívesen megismerkednék vele. Ő volt Szabó Magda nagybátyja. Így kezdődött el az ismerkedés...
#27 Csikós István 2020-10-11 20:46
Most egy kicsit elgondolkodtam. Tényleg igazi könyvsztorik vannak a családomban.
#26 Csikós István 2020-10-10 21:08
Ha most élne és mondjuk nem lenne több 75-nél elmesélném neki a sztorit részletesen, és a nagyapámét is, aki az édesanyjának a testvére volt. Az volt ám érdekes. Angol-francia kém a második világháborúban.
#25 Csikós István 2020-10-10 21:04
Vesémbe láttál Ildikó. Ez nekem is eszembe jutott. Ezzel a címmel. Tényleg. Nyilván a nagynénémről jutott neked is eszedbe.
#24 Szegvári Ildikó 2020-10-10 21:02
Szerintem ez egy nagyon romantikus történet. Nekem tetszik. Könyvbe való. Régimódi történet 2. Ugye István? :-)
#23 Zalai Móni 2020-10-09 20:30
Én igen. Bár ez a három nap elég egyedinek tűnik. Nem? Kamasz szerelmek tovább szoktak tartani. Aztán összevesznek...
#22 Molnár Zsófi 2020-10-09 20:28
Én még nem hallottam ilyet. Még fiatal vagyok ehhez? :-) Vagy inkább a környezetemben még nem pattant le senki egy kamasz szerelem miatt.
#21 Csikós István 2020-10-09 20:25
Teljesen igazad van. Zajlik a baromság ezerrel...
Visszatérve. Valahogy egyedinek éreztem a lávsztorinkat, de aztán hallottam hasonló történeteket innen is onnan is...
:-)
#20 Czuczay Péter 2020-10-08 19:46
Na még szép. :-) Nekem is volt diákszerelem. Bár kinek nem. Aztán elmúlt. Első feleségemmel nyúzzuk egymást. Na jó nem panaszkodok. Csak ez a világhelyzet csinálja a feszkót.
#19 Csikós István 2020-10-08 19:43
Első... Nagyon izgis volt. Nagy várakozással. És, hogy úgy mondjam, a kimerülésig... :-)
#18 Molnár Zsófi 2020-10-08 19:39
Na azért. Érdemes volt várni. Szép love story.
#17 Zalai Móni. 2020-10-07 20:50
Vagy második? :-)
#16 Zalai Móni. 2020-10-07 20:50
Biztos nagy élmény lehetett az első együttlét...
#15 Csikós István 2020-10-07 20:47
Két héttel később találkoztunk egy hétvégre... Aztán összeköltöztünk. Gyermekeim már nagykorúak voltak.
Exem persze nem örült, Szerintem 6, szerinte már 9 éve nem volt köztünk semmi. Így alakult.
Mindenesetre a szerelem elfeledett érzése ötvenhez közel újra fellángolva még évekig intenzíven működött.
#14 Czuczay Péter 2020-10-06 19:24
Szép. Gondolom a sztoritokért egyedül a feleséged nem lelkesedett. :-)
#13 Csikós István 2020-10-06 19:23
Innentől, ha nem is azonnal, mert titkosított számuk volt, de már nem kellett sokat várni, hogy csörögjön a telefonom. 2004-ben. Ő hívott. És két éve elvált....
#12 Csikós István 2020-10-06 19:21
Tehát 2 éve keresztül azt hittem már elköltöztek a szülei. Aztán arra gondoltam megkérdezem a szomszédokat, mit tudnak róluk? Így azonnal kiderült, van ilyen nevű a szomszédban, két számmal odább (páros oldal).
#11 Zalai Móni 2020-10-05 20:12
Érdekes. Sajnos nem azt kapjuk amit szeretnénk. Ezzel sokan vannak így.
#10 Csikós István 2020-10-05 20:09
Tehát mindketten megházasodtunk. Elég hamar. Utólag persze láttam, hogy azért ezt nem kellett volna elkapkodni..Aztán disszidálás Amerikába...

Időnként próbáltam elérni a lányt, mi lett vele, de a sors újra közbeszólt. Átírták a házszámot..., ezért azt az információt kaptam, ilyen nevűek nem laknak az adott szám alatt... :-)
#9 Csikós István 2020-10-04 19:12
Én 18, ő 15. Vonaton láttuk meg egymást. Egy puszi és címcsere, majd levelezés. 430km választott minket el egymástól. Egy évvel később mentem el hozzá stoppal. Aztán félreértések történtek. Nem kézbesített levél, stb. A SORS közbeszólt.
#8 Csikós István 2020-10-04 19:08
Köszi! :-)
Nem. Kétszer, összesen cirka 12 órát voltunk együtt.
#7 Molnár Zsófi 2020-10-04 19:07
Ja, és persze, szép a rajz... :-)
#6 Molnár Zsófi 2020-10-04 19:04
Oups! Tehát 29 évvel korábban csak egyszer találkoztatok?
#5 Czuczay Péter 2020-10-03 20:00
Időnként akadnak olyanok akik felelőtlenül viselkednek. :-)
#4 Csikós István 2020-10-03 19:58
Igazából az extra most jön. :-) A három nap nem egyszerre történt. Az első és a másik két nap (egy hétvége) között 29 év telt el...
#3 Csikós István 2020-10-03 19:55
Illetve már akkor tudtuk, hogy összeházasodunk.
#2 Csikós István 2020-10-03 19:55
Ha valamelyik gyermekem tenne ilyet, kézzel lábbal akadályoznám.
Na a lényeg, hogy én a mostani feleségemmel, akivel 16 éve élünk együtt, ezt tettük. :-)
#1 Csikós István 2020-10-03 19:47
Akkor folytatom... :-) Szóval hol is tartottam?
Hallottatok olyan esetről, egy pár személyesen, összesen három napot volt együtt és úgy döntöttek - szerelemből - összeköltöznek?

You have no rights to post comments