Bocsi barátaim, nagy családi nyüzsgés volt nálunk és mindenki rámbízta a szervezést (jövőre más csinálja az tuti)... szóval visszamenőlegesen Kellemes Ünnepeket és előremenőlegesen Bujjék!
Főgurujuk... Basszus. Állandóan találkozok elírt szavakkal, többnyire utólag. Pedig el szoktam olvasni, amit írok és nem veszem észre... Biztos öregedés.
A főgurjuk készített egy rakétát -nem emlékszem a nevére -, hogy maga nézzen vissza a bolygóra a világűr határáról, mert szerinte minden fotó, film átverés. Aztán valami műszaki hiba folytán lezuhant és meghalt. Szegény.
Van még egy dolog, ami nehezíti a magyarok életét. Mégpedig az, hogy nagyon nehezen tudnak összefogni valamilyen ügy érdekében. Lehet mondani: turáni átok..., de ítt kézzelfoghatóbb dologról van szó. Vagy ezer éve hamisítják a történelmünket nem kispályások... Olyan hülyeséget tantanak, nehogy büszkék lehessünk hazánkra.
Ja és az sem érint közömbösen, hogy megható levelekben szokták megírni a rajzok átvétele után, hogy mennyire tetszett a családnak.., mennyire elágedettek a munkámmal. Persze jólesik
Visszatérve a megrendelők számára, volt egy kedves német idős hölgy, aki közel 500 portrét rendelt tőlem... Tényleg. A faluban vagy kisvárosban ahol lakott szinte mindenkit lerajzoltam.
Ezért érdemes mindig tisztességesen elkészíteni a rajzokat. Illetve nálam ez még azzal van megfejelve, hogy addig mig nem vagok elégedett a rajzzal nem tudom abbahagyni.
No igen. Igazából a megrendelések zöme, cirka 80% visszatérő megrendelő. Vannak olyanok is akik mindenkit lerajzoltattak, aki mozgott (vagy már nem) a rokonságban. .Egy expolgármester vezeti a listát 22 portréval.
Bizony 98 óta kint vagyok. Először ösztöndíjat kaptam a Saint Louis University-n, majd férjhez mentem egyik osztálytársamhoz. Tehát 23 éve itt élek. De sok. Rég gondoltam át.
Bocs Ildikó, elbambultam. 82-83-ig a Pécsi Művészeti Gimnáziumban rajz, mintázást tanítottam. Aztán disszidáltam Zsófi városába, St.Louisba másfél évre, ezért csak enyi ideig.
Igen Zsófi. Pontos. Ha nem lenne szar ézés, azt mondanám tanulságos megélni, ahogy a betanult klisék, minták elkezdenek nem működni. Illetve szembesülünk a saját beprogramozott szofverünkkel. És ezt hívjuk életnek.
Ami azt illeti már nagyon unam azt ami kavarodik körülöttünk. Olyan érzés mintha nemcsak a széket, hanem a szőnyeget és a padlót is kihúzták volna alólunk. fura érzés ez a káosz. Szétcsúszok tőle.
Hozzászólások
Jaj, mindjárt 2022. Érdekes szám nem?
A beszélgetések mindig nagyon érdekesek ezért szívesen veszek részt benne.
Örülök, hogy rendszeresen benéztek hozzám. Ez nagyon kedves tőletek
Ennél sokkal többet én sem tudok. Tehát nem gömbölyű bolygón lakunk, hanem valami sík területen. És ami körülöttünk zajlik, átverés, illúzió.
fene?
Több honlapot is megnéztem. Ön a legjobb.
De sok. Rég gondoltam át.
82-83-ig a Pécsi Művészeti Gimnáziumban rajz, mintázást tanítottam. Aztán disszidáltam Zsófi városába, St.Louisba másfél évre, ezért csak enyi ideig.
Ja és persze, ha már egy rajz alá irogatunk, illene reagálnunk arra, hogy milyen csodás... :)
Na, ezen még nem gondolkodtam. Mindenesetre lehet benne valami, István.
Sziasztok!
És az is feltűnőbb lett ki a nagyon hülye a környezetünkben...
Illetve szembesülünk a saját beprogramozott szofverünkkel. És ezt hívjuk életnek.